Amikor robotokról beszélek nem győzőm hangsúlyozni, hogy robotokat adott feladat elvégzésére terveznek, építenek és programoznak. Ez az általános megállapítás különösen igaz az ipari robotokra. Az ipar az a terület, ahol a legtöbb robotot használják.

A z ipari robotok legjellemzőbb alkalmazási területei:

• autóipar
• összeszerelés
• hegesztés
• raktározás
• anyagmozgatás
• bányászat
• mezőgazdaság
• élelmiszeripar
• elektronika/félvezetőipar

Az alábbi ábrán a legnagyobb ipari robotgyártó cégeket láthatóak

Az ipari robotok különböző területeken való alkalmazása az elmúlt években folyamatosan növekedett. Az alábbi ábrán a legfontosabb területeken az adott év végén használt robotok becsült száma látható:

 Egy másik diagramon területi megoszlásban mutatja a 2011 és 2015 között az iparban használt robotok számát. Jól látható, hogy Ázsia a "kezdetek óta" magasan vezet más régiók előtt.

Ennyi bevezető után a 2016. október 11.-ei posztban kiválasztott hat kérdés alapján nézzük meg az ipari robotokat.

• Előny

Az robotok ipari alkalmazásának sok előnye van. Ezek közül a legfontosabbak: a termelés gyorsabb, pontosabb, jobban szervezhető. A kevesebb élőmunka ráfordítás miatt költséghatékonyabb. Igaz, hogy egy robot telepítése és programozása nagyobb beruházási költséget jelent, azonban ez a termelés folyamán megtérül.

• Hátrány

Az iparban alkalmazott robotokról egyértelműen elmondható, hogy "elveszik az emberek munkáját". Az idézőjelet azért tartottam fontosnak használni, mert ezzel együtt új munkakörök jönnek létre, amelyek szorosan kötődnek a robotokhoz. Összességében mégis úgy gondolom, hogy csökken(het) az iparban dolgozók száma.

• Gazdasági hatás

Az ipari robotok elterjedésének gazdasági hatását összességében pozitívnak gondolom. A tömegtermelés minden esetben a végtermék árának csökkenését hozza. Az ipari robotok fejlődésével a tömegtermelésre sokszor jellemző minőségi problémák csökkennek, hiszen egy robot állandó minőséget képes gyártani. Magasabb minőségű termék kedvezőbb áron azt jelentheti, hogy szélesebb rétegek juthatnak hozzá az adott termékhez.

• Szociális hatás

A robotika, az automatizálás megállíthatatlan terjedése komoly szociális feszültséget fog kialakítani. Úgy vélem, hogy a döntéshozók nincsenek tudatában és ezért nincsenek felkészülve arra a helyzetre, amely a robotika elterjedésével ki fog alakulni. A munkájukat elvesztő emberek, a csökkenő munkaidő, szakmák "kihalása" illetve újraértelmezése, a magukat "feleslegesnek" érző emberek, a robotok által "termelt" jövedelmek elosztása (alapjövedelem?) mind mind olyan kihívás, amelyre addig kell felkészülni, amíg szűk, kezelhető és átlátható körben kell megtalálni a megoldást.

• Jogi hatás

Az ipari robotok egy adott cég tulajdonában vannak és általában nem egy térben dolgoznak az emberekkel, így a robot-ember kapcsolat, a robot károkozása nem okoz jogi problémát. Természetesen felmerülhet az adott cég és a robotot gyártó, programozó szervezet között jogi vita, ez azonban nem érinti a széles társadalmat. 

• Biztonságtechnikai hatás

Az ipari robotok egyik jellemzője az un. mozgástér. Ez az a tér, amely magába foglalja a robot munkaterét, (c) a biztonsági teret (a) és a holtteret (b). Ezt a teret minden esetben jól láthatóan jelzik, sok esetben korláttal, ráccsal biztosítják, hogy ember véletlenül se kerüljön a veszélyzónába.

Biztonsági szabályok kialakításával és kellő odafigyeléssel az ipari robotok alkalmazásakor elkerülhető az, hogy a robot emberben vagy a környezetében kárt tegyen.

Laikus és szakmai véleményeket, hozzászólások szívesen fogadok!

Ha tetszett a cikk dobj egy Like-ot, oszd meg, így segítve a technológiai tudás magyarországi fejlődését!

Január 15.-én kiírták a 2017-es WRO verseny feladatait!

Ebben az évben a fő gondolat a robotok szerepe a fenntarthatóságban - Sustainabots: Robots for sustainability. A nemzetközi verseny helyszine Costa Rica, időpontja 2017 november. A versennyel kapcsolatos hivatalos információk a szervezők weboldalán olvasható www.wro2017.org

A Regular kategóriában három korcsoport versenyez. Az Elementary korcsoport (felső korhatár 12 év) feladata a fenntartható turizmus - Sustainable Tourism - témájára épül. A Junior korcsoport (13 - 15 évesek) a "szén semlegesség" - Carbon Neutrality, míg a Senior korcsoport (16 - 19 évesek) a megújuló és tiszta energia - Renewable and Clean Energy - köré épített feladatot oldanak meg.

Az Open Category (Magyarországon ebben a kategóriában nem szerveznek kvalifikációs versenyt) feladata bemutatni a robotok alkalmazhatóságát a következő területeken: - megfizethető és tiszta energia, fenntartható városok és közösségek, éghajlat változás 

A WRO Football (Magyarországon ebben a kategóriában nem szerveznek kvalifikációs versenyt) a klasszikus foci robotokkal megvalósítva.

Az Advenced Robotic Challenge kategóriában (17 - 25 évesek) egy ikonikus számítógépes játék a Tetris® robotos változatát kell megépíteni és programozni.

Hivatalos feladatkiírások (angol)

Regular  Elementary

Regular Junior

Regular Senior

Advenced Robotic Challenge

Magyarországon az Edutus Főiskola a WRO hivatalos versenyszervezője.

A kvalifikációs verseny időpontja 2017. június 2 - 3 Tatabánya

A robotikáról a médiában megjelenő hírek nagy része az önvezető autókról és elterjedésük valószínűsített dátumáról szól. Ezek a dátumok nagy szórást mutatnak. Olvastam olyan cikket amiben 2017 és olyat is amelyikben 2050 szerepelt. Az önvezető képességet mint varázsszót használják az autógyártók legyen szó fosszilis üzemanyaggal működő vagy elektromos autók gyártóikról.

A címben feltett kérdésre a választ a  National Highway Traffic Safety Administration (az Egyesült Államok közúti közlekedésbiztonsági hivatala nhtsa.gov) adta meg, amikor frissítette a 2013-ban kiadott dokumentumát a Society of Automotive Engineers (A SAE International, a közlekedési iparágban alkalmazott technikai szabványok nemzetközi összehangolásárért felelős nemzetközi szervezet sae.org) J3016 dokumentuma alapján.

A hat szint a következő:

0. szint: nincs automatizálás, a vezető végez mindent.

1. szint: a gépjármű támogatja a vezetőt néhány alapvető feladatban (például a sebességtartás - tempomat - ami egy beállított sebességet tart, azonban nem fékez, ha túl közel megyünk az előttünk haladóhoz), de a vezetőnek továbbra is teljes kontrollja van az autó felett.

2. szint: részleges automatizálásról beszélünk, ha a gépjármű bizonyos körülmények között át tud venni bizonyos feladatokat, (pl: adaptív tempomat ) de a vezető továbbra is maga irányít mindent.

3. szint: feltételes automatizálás esetén a jármű az előzőeken felül képes arra, hogy a különböző szenzoroktól érkező adatok alapján érzékelje a környezetet és ezek alapján vezesse az autót. Továbbra is szükséges az emberi felügyeletet és beavatkozás.

4. szint: (magasfokú automatizálás) az autó már gyakorlatilag minden feladat elvégzésére képes, még akkor is ha a rendszer kérésére sem érkezik válasz a vezetőtől. (Szélsőséges esetben kiáll a forgalomból, amíg a vezetői válasz megérkezik)

5. szint: önvezető autóról (teljes automatizálásról) akkor beszélünk, amikor az emberi beavatkozás teljesen feleslegessé válik, a rendszer bármivel boldogul, amivel egy ember.

 Az önvezető autózás jelenleg a 3. szinten jár. A médiában megjelenő, önállóan közlekedő járművekről szóló hírek és videók kontrollált - mondhatni labor - körülmények között megvalósuló tesztelések.

A fejlesztő cégek a Tesla, Google, Apple és a magyar Adasworks (adasworks.com) - gőzerővel dolgoznak azokon a technikákon, amelyek minden útvonalon, tetszőleges közlekedési körülmények között is képesek egy járművet emberi beavatkozás nélkül vezetni.

Az elmúlt héten az Országos Könyvtári Napok keretén belül volt lehetőségem két előadást tartani a robotika történetéről, jelenéről és jövőjéről. (Ismét ki szeretném emelni, hogy nem tekintem magam szakértőnek. Lelkes amatőr vagyok, aki egyre mélyebben ássa be magát ebbe a területbe. Próbálom minél jobban megérteni, megtanulni és a laikusok számára emészthető formában ismertetni a robotika előnyeit, hátrányait, veszélyeit. A célom még mindig az érdeklődés felkeltése a XXI. század legdinamikusabban fejlődő ágazata iránt.)

Az előadásom kapcsán több korosztállyal volt szerencsém beszélgetni. Kérdések merültek fel a robotika általános és egy-egy területen való megjelenése, elterjedése kapcsán.

A jellemző kérdések:

• Jó-e az embereknek a robotok megjelenése?
• Mennyiben fogja megváltoztatni a robotika a munkaerőpiacot?
• Milyen hatása van a robotikának más tudományágakra, az élet más területeire?
• Tényleg elveszik a robotok az emberek munkáját?
• Milyen tudással kell rendelkeznie a jövő generációjának?
• Úgy gondoltam, érdemes elindítani egy sorozatot, amely konkrét alkalmazásokon keresztül az adott robotkonstrukció megismerése mellett próbál meg választ adni a felmerülő kérdésekre.

Mivel a kérdések száma közelít a végtelenhez, így kiválasztottam hat szempontot (kérdést), amelyeket az adott alkalmazás kapcsán kifejtek. (A válaszok tartalmaznak szubjektív és objektív összetevőket is. Tudom, hogy másoknak más véleménye van, amit természetesen tiszteletben tartok. Várom a szakmai és a magánvéleményeket. Kérem a minősítések mellőzését!)

 A hat szempont:

• Előny
• Hátrány
• Gazdasági hatás
• Szociális hatás
• Jogi hatás
• Biztonságtechnikai hatás

Mielőtt konkrét robot-alkalmazásokkal foglalkoznánk, érdemes általánosságban megvizsgálni a kérdéseket.

Előny:

Nagy általánosságban elmondható, hogy a robotika (és a robotikával kéz a kézben járó automatizálás) sok területen megkönnyíti az emberek életét. Különösen igaz ez olyan területeken, ahol a nehéz (esetleg monoton) fizikai munka vagy a veszélyes környezetben végzett tevékenység elvégzése rábízható egy robotra. A nagy pontosságot igénylő területeken is hasznosak a robotkarok, manipulátorok.

Hátrány:

A robotika elterjedése törvényszerűen magával hozza a munkahelyek számának, típusának megváltozását. Nem egyértelmű a munkahelyek számának csökkenése. A német autóiparban 2010 és 2014 között 15%-kal 92 000 egységre növekedett az üzemekben munkába állított ipari robotok száma. Ugyanebben az időszakban a foglalkoztatottak száma 10 százalékkal 775 000 főre emelkedett. (forrás: IFR International Federation of Robotics, www.ifr.org)

(A legfrissebb adatok és elemzések az alábbi linken érhetőek el: www.ifr.org/news/ifr-press-release/world-robotics-report-2016-832/)

Hátrányként kell tekintenünk arra a tényre, hogy az egyszerű munkafolyamatok a legegyszerűbben automatizálhatóak. Ebből adódik, hogy nekünk embereknek olyan képességeket kell elsajátítani amelyekkel a robotok nem rendelkeznek vagy rosszabbak nálunk. Itt lehetne beszélni az élethosszig tartó tanulás és az oktatási rendszer átalakításának fontosságáról.

Gazdasági hatás:

A robotika elterjedésének egyértelműen pozitív gazdasági hatása van. A robotokkal gyorsabban, csökkenő költségekkel jobb minőségű termék állítható elő. A robotika elterjedésével új szakmák és így új munkahelyek születnek. Az IFR 2013-as beszámolójában arról ír, hogy 1 ipari robot telepítése 3 – 5 feldolgozóipari munkahely létrehozását vonja maga után.

Szociális hatás:

Az előbb említett gazdasági hatás egyik szociális vonzata a munkaidő csökkenése. Talán vannak olyan olvasók, akik emlékeznek arra az időre, amikor még a szombat is munkanap volt. (Tudom, most is vannak olyan munkaterületek, ahol heti 7 nap a munkanapok száma. ) Előbb csak minden második szombaton kellett dolgozni majd bevezetésre került az ötnapos munkahét. Jelenleg szakemberek azon gondolkodnak, hogy a négynapos – de még 40 órás – munkahét bevezetése vagy a heti munkaidő csökkentése jobb megoldás-e? Napirenden van az alapjövedelem bevezetésének gondolata. Ennek vannak támogatói és ellenzői egyaránt. Finnország és Svájc tervezi a kísérleti bevezetést. Az Egyesült Államokban már létezik a bértámogatás intézménye. Mindegy milyen megoldás születik figyelembe kell venni azt, hogy a munkához egyfajta társadalmi elismerés is társul. A munka elvesztése együtt járhat az önbecsülés elvesztésével aminek súlyos mentális következményei lehetnek.

Jogi hatás:

Amíg a robotok az emberektől elkülönítve dolgoznak, addig ritka a robot-ember kölcsönhatás. Azonban egyre több olyan alkalmazás létezik, amelyben a robot velünk „él”, ugyanabban a térben mozog, mint az ember. Robotporszívóval, robotfűnyíróval, önvezető autóval, ügyfélszolgálati, információs robottal egyre több helyen találkozhatunk. Júliusi hír: egy Kalifornia állambeli bevásárlóközpontban biztonsági őrként „foglalkoztatott” okosrobot összeütközött egy 16 hónapos gyerekkel. Ki a felelős? A robotot „alkalmazó” cég? A robotot gyártó cég? A programozó? A robot? Minél előbb meg kell születniük azoknak a dokumentumoknak, amelyek ilyen és ehhez hasonló esetekben egyértelmű szabályozzák a felelősséget.

Biztonságtechnikai hatás:

Az ember-robot „együttélés” biztonságtechnikai kérdése minimum két területre osztható. Az egyik: hogyan akadályozható meg, hogy egy robot kárt okozzon egy emberben? A másik: hogyan akadályozható meg, hogy egy internetre kötött eszköz, robot vezérlése illetéktelen kezekbe kerüljön?

Természetesen számtalan további kérdés feltehető, számtalan egyéb terület érintettsége fellelhető.

Laikus és szakmai véleményeket, hozzászólások szívesen fogadok!

Ha tetszett a cikk dobj egy Like-ot, oszd meg, így segítve a technológiai tudás magyarországi fejlődését!

Hír: Az Astrobotic nevű amerikai vállalat leszállóegységén foglalt helyet holdutazásához a Puli Space magyar űrprojekt – írja az MTI. Ők a harmadik csapat a Peregrine nevű leszállóegységen, amelyen a Google Lunar XPRIZE (GLXP) nevű verseny részeként indulnak a Holdra. (Index)

A Puli Space projektnek több célja van. A tudományos gondolkodásmód és a műszaki/természettudományos pálya népszerűsítése mellett legfőbb céljuk új technológiák kifejlesztése a jövőbeni Holdutazások elősegítése céljából.

Ennek első lépéseként neveztek a 2007 szeptember 13.-án kiírt Google Lunar X Prize versenyre. (Szervező: X Prize Alapítvány; szponzor: Google) A 30 millió dollár összdíjazású kihívás magán-finanszírozású űrkutató csapatoknak szól. Feladat a sikeres indítás, leszállás, majd legalább 500 méter megtétele a Holdon egy robottal, amely képeket és egyéb adatokat küld vissza a Földre illetve külön díjért eljutni az előző Holdmissziók helyszíneire.

2007 óta 16 ország 29 csapata regisztrált, mára 13 országból 16 csapat maradt. Európából 3 ország: Németország, Olaszország mellett a Magyarországot a Puli Space képviseli. 

A feladatot 2017 év végéig kell teljesíteni. A csapat a szerződéskötéssel megtette a következő lépést a sikerhez vezető úton!

Linkek:

• Puli Space csapat
• Google Lunar X Prize (GLXP)

Az ipari forradalom egy átfogó gazdasági, társadalmi és technológiai változás. Az első ipari forradalomtól - amelyet a gőzgép megjelenéséhez kötnek - a mai napig folyamatosan nyomon követhető ezek a változások.A gőzgép volt az első, a számítógép/Internet az utolsó olyan nagy találmány, amely gyökeresen megváltoztatta az emberek életét.

Az Internet of Things (IoT) egy körülbelül 2013-től használatos fogalom. Az Iot érzékelőkkel és szoftverekkel rendelkező eszközök olyan rendszere, amelyek Interneten elérhetőek, képesek adatgyűjtésre és az adatok megosztására Interneten keresztül más eszközökkel.

Miért 4. ipari forradalom?

Az Iot eszközök - nevezhetjük okos eszközöknek - olyan mértékben fogják megváltoztatni az életünket, mint a gőzgép és a vele hajtott szövőszék feltalálása és alkalmazása.

Az IoT eszközök alkalmazási területe korlátlan. Szakemberek szerint a fejlődés korlátja az emberi fantázia és a programozói tudás. Ez az iparág 2025 - 2030 körül 12 - 14 ezer milliárd dollárt fog képviselni a globális gazdaságban. (Ez az összeg a Föld GDP-jének 10%-a!)

A McKinsey Global Institute kutatása 9 terület emel ki, ahol az IoT eszközök megjelentek vagy meg fognak jelenni:

• Személyes használat
• Otthonok
• Kereskedelem
• Irodák
• Gyárak
• Építkezések
• Járművek
• Városok
• Külvilág

A felsorolt területek közül az ipar nyerhet legtöbbet az intelligens eszközök elterjedésével. Amíg a személyes használatú IoT eszközök megkönnyítik az emberek életét, addig az ipari alkalmazásuk többek között költségcsökkentést, hatékonyság-növelést energia-megtakarítást eredményezhet. A következő blogbejegyzésekben rendszeresen mutatok be IoT eszközöket kitérve az IoT és a robotika kapcsolatára!

Laikus és szakmai véleményeket, hozzászólások szívesen fogadok!

Ha tetszett a cikk dobj egy Like-ot, oszd meg, így segítve a technológiai tudás magyarországi fejlődését!

Az automatizálás, a robotika elterjedése nagymértékben megváltoztatja az emberek életét. A pozitív hatások mellett nagyon fontos foglalkozni azokkal a problémákkal, amelyek a fejlődéssel együtt – lehet, hogy hirtelen – megjelennek.

Egy példán keresztül szeretném szemléltetni mire gondolok. A napi hírekben rendszeresen szerepelnek az önvezető autók (self-driving car). Kutatók, fejlesztők 5 és 50 év közé teszik ennek a technológiának az elterjedését. Ez nagyon nagy intervallumnak tűnhet, azonban hozzá kell tenni, hogy az 5 év az első, közforgalomban közlekedő autót jelenti, míg az 50 év a „teljes” elterjedést. A Ford tervei szerint 2021-re sorozatgyártásra kész saját önvezető autóval jelenik meg a piacon. Ezt a modellt személyszállítási szolgáltatásokra – taxi, telekocsi – ajánlják. (Zárójelben kérdezem meg: mi „veszélyesebb” a taxisokra? Az Uber vagy az önvezető autó?)

Egy önvezető autó – mind minden automatizált, „robotizált” szerkezet – létezése jogi, szociális, erkölcsi, gazdasági és oktatási, de akár politikai kérdéseket vet(het) fel. Az illetékeseknek még azelőtt megoldást kell találni a felmerülő kérdésekre, mielőtt azok tömegesen megjelennek.

Néhány kérdés:

• Ki felel az önvezető taxiban utazó személyek biztonságáért?
• Ki felel az önvezető taxi által okozott kárért?
• Mit tehet az utas, ha útközben hibát észlel?
• Mi lesz az eddig taxisként dolgozó emberekkel?

Ezek mellett számtalan kérdés fogalmazható meg. Internetes keresésem során nem találtam konkrét, robotokkal kapcsolatos jogszabályokat. Több tanulmány, könyv illetve cikk foglalkozik a problémával. (például: itt és itt)

Mit tehetünk mi azért, hogy ne legyünk vesztesei a robotika elterjedésének?

Számos kérdést nem nekünk átlagembereknek kell megválaszolni. Azonban tudomásul kell venni, hogy az automatizálás és a robotika elterjedésével a termeléshez kapcsolódó munkaerő költsége kevésbé fog számítani. Ez – véleményem szerint– azzal jár, hogy az üzemeket azokba az országokba telepítik, ahol az automatizált gyártást segítő képzett munkaerő megtalálható. Ez ráadásul sokszor egybeesik a fizetőképes kereslettel is. Az Adidas 2017-ben nyitja meg automatizált gyárát Atlantában. Közleményükben kitérnek arra, hogy ez a beruházás segíti a fogyasztó-központú termékgyártást, a fogyasztói igényekre való gyorsabban reagálást Ezen felül csökken a szállítási távolság, ami elősegíti a márka elkötelezettségét a fenntartható fejlődés mellett.

Úgy gondolom, hogy a termelő vállalatok a jövőben azokban az országokban fognak beruházni, ahol a robotikához értő, automatizálásban jártas munkaerő megtalálható. Az, hogy Magyarország ebben hogy áll, az több – nemcsak robotika témájú – posztot megérne. Személy szerint mi annyit tudunk tenni, hogy megszerezzük azt a nagy hozzáadott értékkel bíró tudást, amivel itthon vagy külföldön érvényesülni tudunk.

Laikus és szakmai véleményeket, hozzászólások szívesen fogadok!

Ha tetszett a cikk dobj egy Like-ot, oszd meg, így segítve a technológiai tudás magyarországi fejlődését!

Úgy gondolom az, hogy a jelen és a jövő robotjai megkönnyítik életünket tény. Számos olyan feladatot vesznek át, ami az ember számára veszélyes, megterhelő. Szolgálják biztonságunkat, kényelmünket. A robotok nyújtotta előnyök mellett természetesen megjelennek a hátrányok is. A médiában megjelenő cikkek a robotok elterjedésével megjelenő legnagyobb problémának azt látják, hogy a robotok elveszik az emberek munkáját és ezzel szociális és társadalmi feszültségek keletkeznek.

Nem lebecsülve a fenti problémát a robotika, automatizálás elterjedésével olyan új, a robotot használó, laikus felhasználó számára ismeretlen helyzetek is megjelennek, amelyeket - véleményem szerint - ugyanolyan fontos kezelni , mint a robotika társadalmi hatását.

A Petnet nevű cég 149 dollárért olyan etető robotot és hozzá kapcsolódó applikációt kínál, amely segítségével hosszabb/rövidebb távollét, túlóra esetén is megoldható háziállatunk rendszeres etetése. A berendezés feltöltjük megfelelő mennyiségű állateledellel és adott időben adott mennyiségű adag a kedvencünk rendelkezésére áll. Az etetési folyamatot egy applikáció segítségével felügyelhetjük és szabályozhatjuk.

Július végén az applikáció és az etető robot közötti kapcsolatot biztosító Petnet szerverek egy része meghibásodott. Ennek következtében sok kutya és macska hiába várta kedvenc eledelét a robot elzárva tartotta azt. A cég e-mailben értesítette a felhasználókat a hibáról és kérték a felhasználókat, hogy kedvenceiket kézzel is etessék meg.  

Mire világit rá a fenti eset?

Van három területet, aminek - véleményem szerint - fontos lépést tartani a robotika fejlődésével:

• Emberi felügyeletet.
• Üzemeltetési biztonság
• Rendszervédelem

Ez a három terület egy egységet alkot. Lehet, hogy az emberi felügyelet a robotika fejlődésével a másik két terület fejlődésével hátrébb szorul, de soha nem tűnik (nem tűnhet) el. A Petnet példája is mutatja, hogy egy robotikai, automatizálási szolgáltatás üzemeltetési biztonságának hibája milyen következményekkel járhat. Most "csak" állatok maradtak táplálék nélkül és felhasználók háborodtak fel. A hiba emberektől független volt, de lehetett volna szándékos, külső beavatkozás is.

Ezekre figyelni kell a felhasználóknak és a fejlesztőknek a jelenben és a jövőben!

 Laikus és szakmai véleményeket, hozzászólások szívesen fogadok!

Ha tetszett a cikk dobj egy Like-ot, oszd meg, így segítve a technológiai tudás magyarországi fejlődését!

Az Európai Bizottság 180 vállalattal és kutató intézettel közösen 2014 júniusában elindított egy programot az euRobotic égisze alatt. Jelenleg ez a legnagyobb kutatási és innovációs program a világon, amely azt a célt tűzte ki, hogy megerősítse Európa szerepét a robotika területén. A The Partnership for Robotics in Europe (SPARC) projekt célja, hogy a minél több területen - gyártás, mezőgazdaság, egészségügy, közlekedés, polgári védelmi, háztartások - kihasználják a robotika pozitív gazdasági és társadalmi hatását. Ez a kezdeményezés várhatóan több mint 240.000 munkahelyet hoz létre Európában, és növeli Európa részesedését a globális piacon.

Az Európai Bizottság alelnöke Neelie Kroes beszédében kiemelte: "Európának termelő és nem csupán fogyasztó robotokra van szüksége. A robotok sok helyen alkalmazhatóak - gyakran olyan tevékenységre amelyeket az emberek nem tudnak, vagy nem akarnak elvégezni, és ez javítja életminőségünket, biztonságukat. A robotok integrálása az európai iparba segít létrehozni és megőrizni munkahelyeket Európában."

Az euRobotics elnöke Bernd Liepert mondta: "SPARC biztosítja versenyképességét az európai robotika iparnak. Robot-alapú automatizálási megoldások nélkülözhetetlenek, segítenek leküzdeni a mai legsürgetőbb társadalmi kihívásokat".

Mit tehetnek értünk a robotok?

Az alábbi grafika amellett, hogy összefoglalja a SPARC projektet, képet ad a robotika termelő/segítő alkalmazásáról

Egészségügy: kisebb/kevesebb sebészeti beavatkozás és pontosabb műtét

A robotika segítette műtét kevésbé invazív és pontosabb, növelve ezáltal a beteg túlélési esélyeit és csökkenti a gyógyulási időt. Ennek eredményeként csökken az orvosi beavatkozás teljes költsége.

Otthoni ápolás: segítség idős és fogyatékkal élő embereknek.

A robotok által elvégzett egyszerű fizikai feladatok lehetővé teszik, hogy az idősek a saját otthonukban éljenek. Ez javítva az életminőségüket és csökkenti a betegellátás költségeit. A robotika fejlődésével - különösen az  érzékelés, és a manipuláció terén - lehetővé válik, hogy a robotok sokkal összetettebb feladatokat is elvégezzenek.

Biztonság: robotok, mint kutató-mentő egységek

Földrengés, baleset, lavina vagy robbanások esetén robotok veszik át azokat a feladatokat, amelyek az emberek számára kockázatosak. A robotok manipuláció képességeinek fejlesztése képessé teszi a robotokat felemelni összedőlt falakat, járni és mászni akadályokon, működtetni olyan eszközök, mint a fúró- vagy vágóberendezések. Képesek lesznek önállóan dolgozni, ha a kommunikáció korlátozott vagy megbízhatatlan. Európai távirányítású robotok segítettek megtisztítani és megjavítani a földrengés és szökőár okozta károk a fukusimai atomerőműben. 

Mezőgazdaság: nehéz feladatok elvégzése a gazdaságokban.

A mezőgazdaságban a robotika a precíziós mezőgazdaság lehetőségét nyújtja, amely nagyobb hozamot biztosít, fenntartható módon. A robotika és az automatizálás alkalmazása a földtől az asztalig tartó élelmiszerláncban lehetővé teszi a sokkal magasabb szintű nyomon követhetőséget, ami fokozza a fogyasztói bizalmat. Emellett a robotika a mezőgazdaságban javíthatja a dolgozók életminőségét a nehéz fizikai munka elvégzésével.

Környezet: hulladék-gazdálkodás, víz-, levegő- és talajvédelem.

Zöld robotok léteznek!. Robot halakkal lehet elemzik a vizeket, meghatározva a kémiai szennyező anyagokat, robotok vizsgálják az olajvezetékek szivárgását. Drónokat alkalmaznak a vadon élő állatok, tengeri emlősök populációinak nyomon követésére. Robot feladat lehet jövőben a légszennyezés megakadályozása. Az apró "járőrök" fogják megtisztítani a levegőt a szennyező részecskéktől, mint például a cigarettafüsttől. Hulladékgazdálkodás egy nagyon ígéretes területe a robotikának. Utcáinkon hamarosan robotok gyűjtik és válogatják a hulladékot.

Szállítás: biztonság és hatékonyság javítás

Az első lépésként kifejlesztett és alkalmazott intelligens vezetőtámogató rendszerek segítenek csökkenteni a balesetek, sérülések és halálesetek számát. Az önvezető autók nem csak lehetővé teszik a járművezetők számára az utazás közbeni egyéb tevékenységek biztonságos végzését, hanem várhatóan jobban kihasználják útfelületet és javítják a forgalmat. A robot technológiák is segítik az intelligens, integrált közlekedési rendszerek kialakulását, mint az igény szerinti autóhasználatot illetve az autonóm tömegközlekedést.

Szórakozás: nagyszerű felvételek

Tudtad, hogy a hollywoodi kasszasiker a Gravity (Gravitáció) forgatásán robotok használtak? Robotokkal lehet elérni hihetetlen szintű pontosságot, a sebesség és a mozgás pontos koordinációját. A szórakoztató robotok és intelligens játékok száma is emelkedik. Ezeket nem csak vidámparki hanem oktatási célokra is fel lehet használni.

Laikus és szakmai véleményeket, hozzászólások szívesen fogadok!

Ha tetszett a cikk dobj egy Like-ot, oszd meg, így segítve a technológiai tudás magyarországi fejlődését!

Az elmúlt évek egyik legjobban fejlődő területe a robotika. Életünk egyre több területét érinti az automatizálás és az automatizálásból "kifejlődő" robotika.

Az önállóan működő, esetekként emberszerű, de nem szerves anyagból készült szerkezetek (robotok) nem az új kor találmányai. Az ókortól napjainkig számos irodalmi műben találkozhatunk robotszerű "teremtményekkel" . Például a Iliászban, Shelley Frankenstein-jében vagy Čapek és Asimov műveiben.

Leonardo da Vinci számos találmányát szintén be lehet sorolni - némi jóindulattal - a robotok közé.

A XX. században a filmvilág is felfedezte a robotokban - és a sci-fi-ben - rejlő lehetőséget. Filmek sorában szerepeltek fő- vagy mellékszereplőként robotok. A teljesség igénye nélkül: Én a robot, 2001: Űrodüsszeia, Robotzsaru, Terminátor sorozat és ki nem hagyhatóan a Star Trek és Star Wars kultuszfilmek.

A robot fogalmát sokan sokféleképpen határozzák meg. Az én értelmezésemhez legjobban illeszkedő definíció a wikipédiában található: "A robot egy elektromechanikai szerkezet, amely előzetes programozás alapján képes különböző feladatok végrehajtására."

Az automatizálás és ezen belül a robotika elsőként a gyártás területén terjedt el. Ma már az automata gyártósorok a jármű/gépgyártásban vagy az elektronikában teljesen természetesek. Az automatizálás a szabályozás révén számos olyan eszközben megjelent, amely része életünknek. A programozható eszközökön - mosó/mosogatógép, sütők, légtechnikai berendezések, stb - át az autóvezetést segítő - elsősorban - biztonságtechnikai megoldásokon át az okos házakig számtalan példát lehet sorolni.

A robotika - mind minden új technológia - számos kérdést vet fel. Erkölcsi, jogi, társadalmi kérdések tömegére kell választ találni rövid időn belül, hiszen már az ajtónk előtt (sőt az ajtóinkon belül) vannak a robotok.

Néhány kérdés, ami "hirtelen" eszembe jutott:

• Mi lesz azokkal, akiknek a munkája helyettesíthető robotokkal?
• Ki felelős a robot által okozott kárért?
• Kit illet meg a robot által elvégzett munka ellenértéke?

A címben két kérdést tettem fel:

Robotok, robotika - ez a jövő? Úgy gondolom igen, ez a jövő. Nem tudható, hogy mennyire lesznek részesei a mindennapjainknak a robotok. Sejtem, hogy nagyon! Ebből máris egy másik kérdés adódik: jó lesz ez nekünk?

Elveszik-e a robotok az emberek munkáját? Erik Brynjolfsson dán születésű, USA-ban élő kutató szerint természetes, hogy az emberek félnek attól, hogy a robotok elveszik a munkájukat. Ennek egyik oka, hogy nincsenek tisztában a robotok képességeivel. Figyelmeztet arra, hogy a robotika elterjedése sok kihívással jár, de egyben felhívja a figyelmet a lehetőségekre is. Kihívás, mert kezelni kell azt a helyzetet, hogy a technikai fejlődés gyorsulásával arányában fognak megszűnni munkahelyek. Kihívás, mert az így munkájukat vesztett embereknek biztosítani kell a megélhetését egy például olyan rendszer kiépítésével, amely a robotok munkájának "ellenértékét" használja fel. A robotok elterjedésében rejlő egyik lehetőség az a  jólét, amelyet pont a robotok értéket teremtő munkája biztosít(hat). Lehetőségként tekint az emberi tevékenység magas hozzáadott értékére is. (Az Erik Brynjolfsson-nal készített interjú itt olvasható.) A kérdésre én mindenképp az igen választ adnám azzal a a kiegészítéssel, hogy nem kerülhető meg az emberi munka hozzáadott értéke mind a robotok tervezésében, programozásában, mind azokon a területeken, ahol robotok nem használhatóak.

 Laikus és szakmai véleményeket, hozzászólások szívesen fogadok!

Ha tetszett a cikk dobj egy Like-ot, oszd meg, így segítve a technológiai tudás magyarországi fejlődését!