Amikor robotokról beszélek nem győzőm hangsúlyozni, hogy robotokat adott feladat elvégzésére terveznek, építenek és programoznak. Ez az általános megállapítás különösen igaz az ipari robotokra. Az ipar az a terület, ahol a legtöbb robotot használják.

A z ipari robotok legjellemzőbb alkalmazási területei:

• autóipar
• összeszerelés
• hegesztés
• raktározás
• anyagmozgatás
• bányászat
• mezőgazdaság
• élelmiszeripar
• elektronika/félvezetőipar

Az alábbi ábrán a legnagyobb ipari robotgyártó cégeket láthatóak

Az ipari robotok különböző területeken való alkalmazása az elmúlt években folyamatosan növekedett. Az alábbi ábrán a legfontosabb területeken az adott év végén használt robotok becsült száma látható:

 Egy másik diagramon területi megoszlásban mutatja a 2011 és 2015 között az iparban használt robotok számát. Jól látható, hogy Ázsia a "kezdetek óta" magasan vezet más régiók előtt.

Ennyi bevezető után a 2016. október 11.-ei posztban kiválasztott hat kérdés alapján nézzük meg az ipari robotokat.

• Előny

Az robotok ipari alkalmazásának sok előnye van. Ezek közül a legfontosabbak: a termelés gyorsabb, pontosabb, jobban szervezhető. A kevesebb élőmunka ráfordítás miatt költséghatékonyabb. Igaz, hogy egy robot telepítése és programozása nagyobb beruházási költséget jelent, azonban ez a termelés folyamán megtérül.

• Hátrány

Az iparban alkalmazott robotokról egyértelműen elmondható, hogy "elveszik az emberek munkáját". Az idézőjelet azért tartottam fontosnak használni, mert ezzel együtt új munkakörök jönnek létre, amelyek szorosan kötődnek a robotokhoz. Összességében mégis úgy gondolom, hogy csökken(het) az iparban dolgozók száma.

• Gazdasági hatás

Az ipari robotok elterjedésének gazdasági hatását összességében pozitívnak gondolom. A tömegtermelés minden esetben a végtermék árának csökkenését hozza. Az ipari robotok fejlődésével a tömegtermelésre sokszor jellemző minőségi problémák csökkennek, hiszen egy robot állandó minőséget képes gyártani. Magasabb minőségű termék kedvezőbb áron azt jelentheti, hogy szélesebb rétegek juthatnak hozzá az adott termékhez.

• Szociális hatás

A robotika, az automatizálás megállíthatatlan terjedése komoly szociális feszültséget fog kialakítani. Úgy vélem, hogy a döntéshozók nincsenek tudatában és ezért nincsenek felkészülve arra a helyzetre, amely a robotika elterjedésével ki fog alakulni. A munkájukat elvesztő emberek, a csökkenő munkaidő, szakmák "kihalása" illetve újraértelmezése, a magukat "feleslegesnek" érző emberek, a robotok által "termelt" jövedelmek elosztása (alapjövedelem?) mind mind olyan kihívás, amelyre addig kell felkészülni, amíg szűk, kezelhető és átlátható körben kell megtalálni a megoldást.

• Jogi hatás

Az ipari robotok egy adott cég tulajdonában vannak és általában nem egy térben dolgoznak az emberekkel, így a robot-ember kapcsolat, a robot károkozása nem okoz jogi problémát. Természetesen felmerülhet az adott cég és a robotot gyártó, programozó szervezet között jogi vita, ez azonban nem érinti a széles társadalmat. 

• Biztonságtechnikai hatás

Az ipari robotok egyik jellemzője az un. mozgástér. Ez az a tér, amely magába foglalja a robot munkaterét, (c) a biztonsági teret (a) és a holtteret (b). Ezt a teret minden esetben jól láthatóan jelzik, sok esetben korláttal, ráccsal biztosítják, hogy ember véletlenül se kerüljön a veszélyzónába.

Biztonsági szabályok kialakításával és kellő odafigyeléssel az ipari robotok alkalmazásakor elkerülhető az, hogy a robot emberben vagy a környezetében kárt tegyen.

Laikus és szakmai véleményeket, hozzászólások szívesen fogadok!

Ha tetszett a cikk dobj egy Like-ot, oszd meg, így segítve a technológiai tudás magyarországi fejlődését!