Az elmúlt héten az Országos Könyvtári Napok keretén belül volt lehetőségem két előadást tartani a robotika történetéről, jelenéről és jövőjéről. (Ismét ki szeretném emelni, hogy nem tekintem magam szakértőnek. Lelkes amatőr vagyok, aki egyre mélyebben ássa be magát ebbe a területbe. Próbálom minél jobban megérteni, megtanulni és a laikusok számára emészthető formában ismertetni a robotika előnyeit, hátrányait, veszélyeit. A célom még mindig az érdeklődés felkeltése a XXI. század legdinamikusabban fejlődő ágazata iránt.)

Az előadásom kapcsán több korosztállyal volt szerencsém beszélgetni. Kérdések merültek fel a robotika általános és egy-egy területen való megjelenése, elterjedése kapcsán.

A jellemző kérdések:

• Jó-e az embereknek a robotok megjelenése?
• Mennyiben fogja megváltoztatni a robotika a munkaerőpiacot?
• Milyen hatása van a robotikának más tudományágakra, az élet más területeire?
• Tényleg elveszik a robotok az emberek munkáját?
• Milyen tudással kell rendelkeznie a jövő generációjának?
• Úgy gondoltam, érdemes elindítani egy sorozatot, amely konkrét alkalmazásokon keresztül az adott robotkonstrukció megismerése mellett próbál meg választ adni a felmerülő kérdésekre.

Mivel a kérdések száma közelít a végtelenhez, így kiválasztottam hat szempontot (kérdést), amelyeket az adott alkalmazás kapcsán kifejtek. (A válaszok tartalmaznak szubjektív és objektív összetevőket is. Tudom, hogy másoknak más véleménye van, amit természetesen tiszteletben tartok. Várom a szakmai és a magánvéleményeket. Kérem a minősítések mellőzését!)

 A hat szempont:

• Előny
• Hátrány
• Gazdasági hatás
• Szociális hatás
• Jogi hatás
• Biztonságtechnikai hatás

Mielőtt konkrét robot-alkalmazásokkal foglalkoznánk, érdemes általánosságban megvizsgálni a kérdéseket.

Előny:

Nagy általánosságban elmondható, hogy a robotika (és a robotikával kéz a kézben járó automatizálás) sok területen megkönnyíti az emberek életét. Különösen igaz ez olyan területeken, ahol a nehéz (esetleg monoton) fizikai munka vagy a veszélyes környezetben végzett tevékenység elvégzése rábízható egy robotra. A nagy pontosságot igénylő területeken is hasznosak a robotkarok, manipulátorok.

Hátrány:

A robotika elterjedése törvényszerűen magával hozza a munkahelyek számának, típusának megváltozását. Nem egyértelmű a munkahelyek számának csökkenése. A német autóiparban 2010 és 2014 között 15%-kal 92 000 egységre növekedett az üzemekben munkába állított ipari robotok száma. Ugyanebben az időszakban a foglalkoztatottak száma 10 százalékkal 775 000 főre emelkedett. (forrás: IFR International Federation of Robotics, www.ifr.org)

(A legfrissebb adatok és elemzések az alábbi linken érhetőek el: www.ifr.org/news/ifr-press-release/world-robotics-report-2016-832/)

Hátrányként kell tekintenünk arra a tényre, hogy az egyszerű munkafolyamatok a legegyszerűbben automatizálhatóak. Ebből adódik, hogy nekünk embereknek olyan képességeket kell elsajátítani amelyekkel a robotok nem rendelkeznek vagy rosszabbak nálunk. Itt lehetne beszélni az élethosszig tartó tanulás és az oktatási rendszer átalakításának fontosságáról.

Gazdasági hatás:

A robotika elterjedésének egyértelműen pozitív gazdasági hatása van. A robotokkal gyorsabban, csökkenő költségekkel jobb minőségű termék állítható elő. A robotika elterjedésével új szakmák és így új munkahelyek születnek. Az IFR 2013-as beszámolójában arról ír, hogy 1 ipari robot telepítése 3 – 5 feldolgozóipari munkahely létrehozását vonja maga után.

Szociális hatás:

Az előbb említett gazdasági hatás egyik szociális vonzata a munkaidő csökkenése. Talán vannak olyan olvasók, akik emlékeznek arra az időre, amikor még a szombat is munkanap volt. (Tudom, most is vannak olyan munkaterületek, ahol heti 7 nap a munkanapok száma. ) Előbb csak minden második szombaton kellett dolgozni majd bevezetésre került az ötnapos munkahét. Jelenleg szakemberek azon gondolkodnak, hogy a négynapos – de még 40 órás – munkahét bevezetése vagy a heti munkaidő csökkentése jobb megoldás-e? Napirenden van az alapjövedelem bevezetésének gondolata. Ennek vannak támogatói és ellenzői egyaránt. Finnország és Svájc tervezi a kísérleti bevezetést. Az Egyesült Államokban már létezik a bértámogatás intézménye. Mindegy milyen megoldás születik figyelembe kell venni azt, hogy a munkához egyfajta társadalmi elismerés is társul. A munka elvesztése együtt járhat az önbecsülés elvesztésével aminek súlyos mentális következményei lehetnek.

Jogi hatás:

Amíg a robotok az emberektől elkülönítve dolgoznak, addig ritka a robot-ember kölcsönhatás. Azonban egyre több olyan alkalmazás létezik, amelyben a robot velünk „él”, ugyanabban a térben mozog, mint az ember. Robotporszívóval, robotfűnyíróval, önvezető autóval, ügyfélszolgálati, információs robottal egyre több helyen találkozhatunk. Júliusi hír: egy Kalifornia állambeli bevásárlóközpontban biztonsági őrként „foglalkoztatott” okosrobot összeütközött egy 16 hónapos gyerekkel. Ki a felelős? A robotot „alkalmazó” cég? A robotot gyártó cég? A programozó? A robot? Minél előbb meg kell születniük azoknak a dokumentumoknak, amelyek ilyen és ehhez hasonló esetekben egyértelmű szabályozzák a felelősséget.

Biztonságtechnikai hatás:

Az ember-robot „együttélés” biztonságtechnikai kérdése minimum két területre osztható. Az egyik: hogyan akadályozható meg, hogy egy robot kárt okozzon egy emberben? A másik: hogyan akadályozható meg, hogy egy internetre kötött eszköz, robot vezérlése illetéktelen kezekbe kerüljön?

Természetesen számtalan további kérdés feltehető, számtalan egyéb terület érintettsége fellelhető.

Laikus és szakmai véleményeket, hozzászólások szívesen fogadok!

Ha tetszett a cikk dobj egy Like-ot, oszd meg, így segítve a technológiai tudás magyarországi fejlődését!